mint egy Istentől kapott füles:
bemegyek a templomba amikor még üres
volt-e értelme annak hogy megszüless

odabenn és idekinn mindig ezzel fogad
ő nem ér rá: azonnal úgy vallat mint almát a fogad
újra az örökélet a tét de úgy érzem: nem rám fogad

pár pillanat és nem marad belőlem csak egy csutka
elkopik a hegy is – a lényeg alatta úgyis csak egy bucka
én sose hittem hogy az Isten magáz
olyan vagyok már mint a magház:
lelki pucér és meztelen
ő pedig egy foglyul ejtett nagymacska: sétál ketrecében fel-alá nesztelen

mert már gyűlnek az ájtatos manók
a keresztek a falon: soha ki nem próbált mankók
pedig idelenn sokan vannak a bénák
éhesen tátongnak felfelé mint biológia szertárban a kipreparált vénák
– kegyetlen ragadozó minden imádkozó sáska
de a boncasztalon mindenki kinyílik mint tolvajnak a táska

a hívek pedig egyre csak gyűlnek a templomban mint a pattanás:
nincs hit nincs kétely: mit gondolhat Tamás
itt vannak mintha bizony mindnek itt lenne dolga
mint a fordított nap az iskolában: heti egy órára mindenki mindenkinek szolga
és Mária Magdolna
majd kijönnek a templomból: mintha mise történt volna

de én inkább törjek össze ha az Isten egyszer elejt
semhogy maradjak a polcon kicsorbult selejt
– a jelen úgyis mindenkit örökre elfelejt

nézem a jelent ahogy a pillanaton nyúlik
amíg soha el nem múlik
és várom hogy az utolsó pillanatban Isten az én nyakamba hullik

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.