te döntötted el előbb hogy nem kell
erre a világra egy újabb ember
legkevésbé sem a miénk
kezedben a cigi és a tömény egymás szavába vágva kiabálják az ítéletet:
ha rajtad múlik senki nem kezd itt életet
és rajtad múlik: úgy érzem magam mint egy kirakatper áldozata
úgy érzed magad mint életed átdolgozott változata
hisz téged sem akartak
ha szól is most az Isten – csöndesebb mint az ultrahang
majdnem üresen kongó öledben a magzat: lékre vert lélekharang
most kinn ülök a viharban
átölellek: cigivel és töménnyel tartalak karban
te is hozzám bújsz
még nem tudod de határoztam: kipusztítom belőled magamat
nincs közös magzat csak rosszindulatú daganat
de ki ne mondd többé nekem hogy család
mert ez a szó már olyan mint a konyhaszék: akasztás előtt önként kéredzkedik alád
már csak ki kell rúgni a magzat alól
jövő héten lesz vérvétel: akkor szed magának a labor túszt
épp időben hogy kimutassa véredben az abortuszt
száz kezemmel kínállak alkohollal – dehogy akartam én utódot stikában
és hibaszázalék lenni egy fogamzásgátlási statisztikában
de úgy történt hogy itt van
és most fáj a melled
addig a pár napig amíg még itt van benned
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.