szigetelőanyagba csavart két henger
te meg én: paplan alatt két ember
hetven százalék víz és némi só: két egyszerre hullámzó tenger

olyanok vagyunk az ágyban mint két párhuzamosan lefektetett légcső
köztünk mély levegő és egy csók a lépcső
mint egy biztonsági kamera: folyton nézlek – arcod belém ég: retinám kifakult képcső

szépen becsomagolt ajándék vagy nekem – karommal átkötve rajtad: ereim piros szalag
bennük életem gyors ritmusra ütemesen ballag
de egy hasonlat mindig hozzád szalad
és mint egy elkésett utas: mindig lemarad

mert sose szögletesedünk el – sose leszünk kocka
összetartozunk mint a maffia és a Cosa Nostra
vörös harapásnyomokkal koszorúzunk torokra
két csontfűrész vagyunk – egymás körül ropogva

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.